AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KURZUSOK (HARVARD UNIVERSITY, US)
1. Az emberi agy extrém környezetben
Mi történik az emberi agyban és viselkedésben, amikor elszigetelt, zárt és szélsőséges környezetnek vagyunk kitéve? A szélsőséges környezetek közé tartozik az űrrepülés; a nagy magasságban történő repülés vagy a hegymászás; a víz alatti vagy víz alatti tevékenységek; valamint a sarkvidéki, sivatagi vagy felfedezések a dzsungelben.
Jelen kutatás a szélsőséges környezeti hatásoknak a főbb fiziológiai rendszerekre gyakorolt hatását, valamint az ebből eredő neurofiziológiai és neuroviselkedési teljesítményt és (re)adaptációt vizsgálja. Ezeket a témákat operatív környezetben végzett kutatásokból származó kortárs eredményekkel egészítik ki, és az extrém környezeti fiziológiában és a transzlációs idegtudományban használt történeti, kísérleti módszerek és kutatási paradigmák összefüggésében tárgyalják. A kutatások a COVID-19 világjárvány kapcsán felmerülő aktuális tanulmányokat is tartalmazza a mindennapi környezetből az új, normális extrém környezetbe való átmenet összefüggésében, beleértve a fiziológiai, viselkedési és szociális alkalmazkodást. Az elméleti koncepciókat és a kutatási eredményeket értékelik a szélsőséges emberi életmódra vonatkozó funkcionális ellenintézkedések, valamint a kapcsolódó orvosi állapotok klinikai kezelésére szolgáló módszerek kifejlesztésében való hasznosságuk szempontjából az általános lakosság körében. A tanórákon szakértő vendégelőadók (NASA űrhajósok és kutatók, antarktiszi expedíciós orvosok és víz alatti felfedezők) tartanak előadásokat, és bemutatják az elszigetelt, zárt és extrém környezetben használt egyedi kísérleti módszereket és technikákat.
További kutatások: Mentális teljesítmény technikák extrém környezetben és ezek átültetése az élsportra.
Az extrém környezet olyan külső környezet, amely az egyént olyan megterhelő fizikai és pszichológiai körülményeknek teszi ki, amelyek mélyen befolyásolják a kognitív és viselkedési teljesítményt. Ilyen környezetek például a katonai harci helyzetek, az olimpiai szintű versenyek, a sarki expedíciók, a tengeralattjáró-utazások és az űrutazás. Az extrém környezetekben rejlő nehézségek miatt az “optimális teljesítmény” elérése – vagyis az, hogy valaki milyen mértékben éri el a kívánt eredményt a célorientált feladatok elvégzése során – egyre nagyobb kihívást jelent. A küzdési mechanizmusok viszont döntő szerepet játszanak abban, hogy a stressz kezelésével, a kihívást jelentő helyzetekhez való alkalmazkodással és az érzelmi jólét fenntartásával segítsék az embereket a feladatok elvégzésében – és ezáltal az optimális teljesítmény elérésében. A mentális teljesítménytechnikákat számos kontextusban és széles körben tanulmányozták. Jelen tanulmány különösen az extrém környezetben és az élsportban való alkalmazásukkal foglalkozik, ezért elsősorban az extrém környezetek rendkívüli követelményeivel szembesülő egyének és csapatok, valamint az élsportban a csúcsteljesítményre törekvő egyének és csapatok által alkalmazott pszichológiai alkalmazkodási és megküzdési mechanizmusokat vizsgálja.
2. Pszichológiai ellenálló képesség
A reziliencia kutatás folyamatosan fejlődő területe, beleértve a bizonyítékokon alapuló kognitív, érzelmi, interperszonális és öngondoskodási készségek vizsgálatát, amelyek bizonyítottan csökkentik a főbb pszichológiai zavarok, például a súlyos depresszió, a PTSD és a szorongásos zavarok kockázatát a kedvezőtlen helyzetekkel szemben.
Az altémák közé tartoznak:
- A reziliencia különböző típusainak megértése és a reziliencia-kutatás gyökerei
- A reziliencia mérésére szolgáló módszerek vezető típusainak tanulmányozása és alkalmazása
- A reziliencia biológiai aspektusai, beleértve a stresszre adott válaszokat és a védőfaktorok, például a pozitív érzelmek, a szociális támogatás és az önhatékonyság enyhítő hatásait
- A reziliencia egyéni különbségei, beleértve a genetikai hozzájárulásokat, a személyiség hozzájárulásait, a nemek közötti különbségeket, és azt, hogy a korai életesemények hogyan befolyásolják az egyéni rezilienciát
- Hogyan fejleszthetnek ki az emberek egy személyre szabott, bizonyítékokon alapuló készségkészletet, amelyet alkalmazhatnak a kedvezőtlen helyzetekre adott pozitív válaszlépések erősítésére
3. A motiváció tudománya
A motiváció egy belső folyamat, amely a viselkedést irányítja. A motiváció megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy változást érjünk el önmagunkban és másokban. Ez a kutatás a motiváció, mint a viselkedést alakító belső hajtóerő átfogó feltárása az elvégzett kutatások szemszögéből.
A bonyolult elméletek és empirikus eredmények megvilágítják a motiváció alapjait, és segítenek megérteni a változás ösztönzésében betöltött kulcsfontosságú szerepét mind egyéni, mind kollektív szinten. Ez a kutatás a motivációs tényezők árnyalt kölcsönhatását tárja fel, és a munkahelyi termelékenység optimalizálásától kezdve a gazdagabb tanulási környezet elősegítésén át a személyes szokások átalakításának ösztönzéséig sokféle kontextusban alkalmazható meglátásokkal szolgál.
A résztvevők nemcsak gyakorlati meglátásokat is kialakítanak az alkalmazásával kapcsolatban. Az elméleti ismeretek és az empirikus kutatási eredmények szintézisével az egyének képessé válnak a motivációval kapcsolatos kihívások felismerésére és kezelésére a különböző területeken. Ez a kutatás túlmutat a hagyományos megközelítésen, hangsúlyozva a motivációs elméletek gyakorlati vonatkozásait és a motivációs interjú technikák alkalmazását.
E kutatási kezdeményezés eredményeképpen a résztvevők a motiváció árnyalt megértésére tesznek szert mind az elméletben, mind a gyakorlatban-, mindezt olyan készségekkel felvértezve, amelyekkel elemezni és értelmezni tudják saját és mások motivációit, és amelyek elősegítik a viselkedés dinamikájának mélyebb megértését. E kutatás eredményei értékes betekintést nyújtanak a személyes és kollektív hatékonyság növeléséhez, akár a munkahelyen, akár az oktatásban, akár a személyes fejlődésben. Nemcsak az elméleti ismereteket gazdagítja, hanem képessé teszi az egyéneket arra is, hogy meglátásaikat a gyakorlatban is aktívan alkalmazzák, hozzájárulva a motivációról és annak sokrétű hatásairól folyó diskurzushoz.